A Digitális Kultúra érettségi még relatíve újnak számít az érettségik között. 2024-től azonban teljes mértékben leváltotta a korábbi közismereti informatika érettségit. A továbbiakban arról lesz szó, hogy miből is áll pontosan az emelt szintű digitális kultúra érettségi.
Érettségi követelmények
Minden érettségire készülő diáknak tisztában kellene lennie azzal, hogy pontosan mit várnak el tőle az érettségin. Érdekes módon a közoktatásban gyakran nem kerül elő a hivatalos követelményrendszer. Sőt nem ritka, hogy már rég elavult tananyag alapján készítik fel a tanulókat. Így azt javaslom mindenki látogasson el az Oktatási Hivatal honlapjára és maga vizsgálja meg, hogy amit megtanult egybeesik-e azzal, amit az érettségin majd számonkérnek.
Legfontosabb linkek
Bár igyekszem ezeket rendszeresen frissíteni, azonban érdemes minden évben az oktatási hivatal oldalán, a menün keresztül is elnavigálni az aktuális időszakra vonatkozó anyagokért.
- 2024: nyilvánosságra hozott anyagok (Oktatási Hivatal -> Köznevelés -> Érettségi -> Aktuális Vizsgaidőszak -> Nyilvánosságra hozott anyagok)
- Az érettségik követelmény rendszere és vizsga menetének leírása (Oktatási Hivatal -> Köznevelés -> Érettségi -> XY időszak vizsgakövetelményei)
- Az informatika érettségi jelentkezési lapja (szoftver lista) (Oktatási Hivatal -> Köznevelés -> Érettségi -> Aktuális Vizsgaidőszak -> Nyilvánosságra hozott anyagok / Szoftverlista)
- A korábbi évek írásbeli feladatsorai (Oktatási Hivatal -> Köznevelés -> Érettségi -> Központi írásbeli feladatsorok)
A szoftverlistát a vizsga évét megelőző tanév végéig kötelező közzétenni.
Emelt Digitális Kultúra érettségi felépítése
Az emelt Digitális Kultúra érettségi két részből áll: egy írásbeli és egy szóbeli részből. Először írásbelit kell tenni, ami a közép szintű írásbelik után (nagyjából május/október 3. hétfője), majd egy szóbeli következik, ami nagyjából 1,5-2 hétre az írásbelire. Tehát alapvetően két részre érdemes bontani a készülést is.
Írásbeli érettségi (120 pont)
Az emelt digitális kultúra írásbeli (csak úgy mint a szóbeli) egy kijelölt oktatási intézményben zajlik le (nem a saját iskolánkban a saját tanáraink által felügyelve történik). Az írásbeli az érettségi pontok 80%-át teszi ki, így nyilván a felkészülésben is erre kell fókuszálni leginkább. Az írásbelit egyben kell teljesíteni, erre 240 perc áll rendelkezésre. Ezalatt az idő alatt 3 feladatsort kell megoldanunk.
1.) Dokumentumkészítés vagy Táblázatkezelés (35 pont)
Az írásbeli érettségi első feladata egy választható feladat (2 feladat közül kell kiválasztani melyik rész számunkra szimpatikusabb). A dokumentumkészítés szintén több feladat típusból tevődhet össze: Szövegszerkesztés (Word), Számítógépes grafika és képszerkesztés, Bemutatókészítés (PPT), Publikálás a világhálón (Weblapszerkesztés). Általánosságban elmondható, hogy a diákoknak ezek szimpatikusabbak szoktak lenni, mint a táblázatkezelés (Excel).
Amire érdemes külön figyelmet fordítani, mivel emelt szinten anyag, azonban középszintű digitális kultúra érettségin nem várják el (így a közoktatásban sem feltétlenül esik róla szó):
- Szövegszerkesztés/Word: Stílusok/Címsorok használata, Kördokumentum készítés
- Bemutatókészítés/PPT: Diaminta/ Diasablon használata és módosítása
- Táblázatkezelés/Excel: Feltételes formázás, Tartományokra hivatkozni, Adatbázis-kezelő függvények
- Weblapszerkesztés/HTML-CSS: – teljes anyag
A képszerkesztés hivatalosan középszinten is anyag, azonban érdemes a félátlátszó képekre egy kis figyelmet fordítani, mert gyakran nem része a közoktatásnak.
Összességében elmondható, hogy ezen tantárgyak többségével foglalkozik a közoktatás, így nem ismeretlen a diákok számára. Kellő önfegyelem mellett a Word, PPT, Excel, Képszerkesztés részek akár önállóan is elsajátíthatók. Sajnálatosan a weblapszerkesztés gyakran kimarad a közoktatásból (mivel középszinten már egyáltalán nem része a tananyagnak). Azonban ez extrém esetben akár meg is úszható, ha a táblázatkezelést választja a diák.
2.) Adatbázis kezelés (35 pont)
Az adatbázis-kezelés régóta anyag a középszintű érettségin is, így valójában nem kéne, hogy újdonságként érje a diákokat, azonban a tapasztalat az, hogy rosszul vagy egyáltalán nem oktatják a közoktatásban. Ezt tetézi, hogy a Digitális Kultúra érettségiben a korábban megszokott Access-t felváltotta a MariaDB/MySQL ami a legtöbb tanár számára újdonság. Így sajnos ez a rész többnyire alapos felkészülést igényel.
Amire érdemes külön figyelmet fordítani, mivel emelt szinten anyag, azonban középszintű digitális kultúra érettségin nem várják el (így a közoktatásban sem feltétlenül esik róla szó):
- Adatbázis-kezelés: SQL lekérdezések megírása (kézzel), SQL táblalétrehozás/törlés/módosítás/feltöltés, SQL allekérdezések
Összességében ez a rész nem nehéz, ha megérti a tanuló. Mivel jól körbe határolható mire van szükség, ha jól oktatják könnyen megérthető és egyszerűen megszerezhető a 35 pont. Amire azonban fel kell készülni, hogy nem a közép és emelt szint közti különbség szokott problémát okozni a diákoknak, hanem a teljes tárgyat az alapjaitól meg kell érteni.
3.) Algoritmizálás, adatmodellezés – Programozás (50 pont)
Az új Digitális Kultúra érettségi egyik nagy különbsége, hogy középszinten is kell programozás feladatot megoldani. Ez eléggé összekuszálta az iskolai informatika/digitális kultúra helyzetét, mivel korábban nem kellett tudnia (a tanárnak sem) programozni. Ezt a tudást viszont olyan mélységig megtanulni, hogy oktatni lehessen (értsd.: ha diák kérdez, arra a tanár érdemi választ tudjon adni) hatalmas feladat. A tapasztalat az, hogy ez a folyamat még el sem kezdődött. Így annak ellenére, hogy a középszinten is anyag a programozás egy komoly része, itt értelmetlen volna felsorolni az emelt és középszint közti különbségeket.
A jó hír, hogy csak mint a többi feladat ez is típusfeladatokból áll, amire hatékonyan fel lehet készülni, azonban egyedül elég rizikós. Legtöbben ezzel fordulnak hozzám. Egy általunk választott nyelvben (én legtöbbször C#-ban vagy Pythonban esetleg Javaban készítek fel) meg kell oldani egy viszonylag hosszú, de csak minimálisan egymásra épülő feladatsort. Előzetes ismeretek nélkül kellő szorgalommal nagyjából fél év alatt lehet biztonsággal felkészülni, ez persze saját képességeinktől is függ, de mindenképp érdemes időt hagyni rá.
Szóbeli érettségi (30 pont)
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik (tehát független attól, hogy melyik intézményben teszed le az érettségit). Jó hír, hogy a szóbeli nagyban egybevág az érettségi írásbeli részével, nem pedig egy terjedelmes elméleti anyag számonkérése.
A szóbeli tétel két részből áll:
A rész: egy téma kifejtése konkrét tartalmi szempontok alapján a Szövegszerkesztés, Számítógépes grafika és
képszerkesztés, Bemutatókészítés, Publikálás a világhálón, Táblázatkezelés és Adatbázis-kezelés témakörökhöz kapcsolódóan.
A téma kifejtéséhez számítógépes szemléltetés is kérhető.
B rész: egy vagy több programozási feladat megoldása és bemutatása. Ezt a vizsgázónak a felkészülési időben kell megoldania. Ha a feladat kódolást, kódmódosítást, -értelmezést igényel, akkor internetkapcsolattal nem rendelkező számítógépet használhat a vizsgázó.
A felelet során a vizsgázónak az A részt szóban, önállóan kell kifejtenie és a B részhez elkészített megoldását pedig be kell mutatnia.
A jelentkezés menete / nyomtatvány
Az emelt szintű digitális kultúra érettségire való jelentkezéshez egy külön nyomtatványt is kell majd töltenünk, melyben bejelölhetjük pontosan milyen szotfveres környezetet szeretnénk az érettségihez. Erősen javallott a gyakorláshoz ugyanennek a környezetnek a felállítása. Ha valaki nem tudja mit válasszon, és velem szeretne készülni, én a Windows 10-et választanám. (ha otthonosabban kezeled a Linux-ot, akkor azt).
Összességében azt javaslom, hogy mindenki próbálja meg feldolgozni az érettségi követelményeit önmaga (ez alól kivétel lehet a weblapszerkesztés, és a programozás, ha valaki még soha nem foglalkozott vele). Ha valami nem világos, vagy kérdés merül fel, akkor ezeket a kérdéseket mindig jegyezzük fel, és kérjünk konzultációkat tőlem, vagy az iskola tanári karától.