Az alkalmak 90 percesek. Ez egyrészt azért alakult így, mivel az emelt digitális kultúra érettségi írásbeli része 240 perc. Így érdemes kicsit edzeni a diákokat arra, hogy 45 percnél lényegesen tovább kell koncentrálni. Másrészt ebből a programozás részt (ami a leghosszabb feladat) nagyjából 90 perc alatt kell majd megoldani.

Minden óra videó formájában rögzítésre kerül, és saját egyéni felhasználásra lementhető, visszanézhető. Ezáltal az órákon nincs szükség jegyzetelésre, az anyag megértésére koncentrálunk.

Az anyagban először a programozás résszel szoktunk kezdeni (50 pont), majd az adatbázis rész következik (35 pont), végül akár ezzel párhuzamosan tudunk készülni az első, választható feladatokra (35 pont).

A programozás az első 2 alkalom szokott elméleti lenni, majd folyamatosan feladatokkal egészítjük ki az elméletet. Végül érettségi feladatok megoldásával fejezzük be a gyakorlást. Gyakran ezt is 3 részre szoktuk osztani, végén kifejezetten csak az időre-hatékonyságra koncentrálva. Szerencsés esetben programozásból az érettségiig 20 feladatsort oldunk meg. A programozás feladat nagyjából a készülés 60-70%-kát teszi ki.

Az adatbázis elmélet összesen 2 alkalom alatt leadható. Ezt követően akár egyből érettségi feladatokat tudunk megoldani. A feladatok is rövidebbek mint a programozás feladatnál, és általában elég 10 feladatsort megnézni.

Az első feladatrészhez tartozó (Word, PPT, Grafika, Html/CSS vagy Excel) feladatok kicsit más jellegűek, mint a programozás vagy az adatbázis. A feladatok nem annyira az elméleti tudás gyakorlati adaptációját, mint egy-egy program használatának ismeretét, rutinját tesztelik. Így ezekre nagyon hatékonyan lehet készülni csupán feladatok megoldásával is.

Ez persze egy nehezen megválaszolható kérdés, de összességében elmondható, hogy 6 hónap alatt heti 2 alkalommal kényelmesen fel lehet készülni az érettségire. Ugyanennyi idő alatt, de heti 1 alkalommal éppen fel lehet készülni, de stresszesebb.

Amit érdemes észben tartani, hogy vannak diákok, akik a májusi érettségi időszakra készülnek, nekik elég lehet év elején, azaz szeptember tájékán megkezdeni a készülést.

Azonban az őszi, októberi időszakra érdemes több időt hagyni. Nyári szünetben tipikusan lazábban készülnek a diákok, sok a lemondás, kevesebb a gyakorlás. Az októberi  érettségi időszakra január-február tájékán célszerű elkezdeni készülni.

Az órák közti készülés gyakorlatilag a felkészülés kulcsa. Az órák célja, hogy a diákok számára kristály tiszta legyen, hogy mit kell csinálni az érettségin. Megértsék hogyan kell megoldani egy feladatot, hogyan érdemes nekifogni, és mire kell a megoldás közben figyelni.

A megértés viszont nem jelent megtanulást. Jó érzés a diákok számára, mikor megértik az anyagot, ugyanakkor hatalmas csalódás, mikor azt hiszik ezzel meg is tanulták azt. Így a megértést követő gyakorlás, ismétlés elengedhetetlen.

Az ideális tanulási módszer nem blokkosítva, hanem folyamatosan történik. Tehát érdemes a tanulásra szánt időt szét osztani, és minden nap, vagy két naponta újra elővenni az anyagot. A tanulásra szánt idő két 1,5 órás alkalom közt általában 3 óra, de a minimum is 1,5 óra.

Szerencsés helyzetbe kerültek a szóbelin a Digitális Kultúra tárgyból érettségizők. A korábbi emelt informatika szóbelivel ellentétben, a digitális kultúra érettségi szóbeli része gyakorlati feladatok megoldásából áll. A szóbeli gyakorlati feladatok pedig ugyanabból az anyagból kerülnek ki, mint az írásbeli vizsga. Korábban egy nagyobb elméleti anyagot kértek számon, ami elég abszurd volt.

Tehát elmondható, hogy a gyakorlati vizsgára való készülés nagyjából kimeríti a szóbeli felkészülést is. Érdemes ugyan fókuszálni a szóbelinél olyan részekre, mint programozásból a pszeudo-kód, azonban ezek az anyagok nem nagyok, és könnyen feldolgozhatóak.